Szociális ápoló és gondozó képzés
A szakképzettségi arány növelését szolgáló képzés után a speciális kompetenciák fejlesztése került előtérbe.
Hogyan lesz egy helyben felismert kompetenciahiányból működő képzés és tartós szakmai partnerség? A zalai gyakorlat megmutatja, hogyan kapcsolható össze a szociális ellátás, a szakképzés, az egészségügy és a felsőoktatás.
Megnézem a módszertani lépéseket ↓A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Vármegyei Kirendeltsége helyi szükségletfelmérésre építve kapcsolja össze a szociális intézményeket, a szakképzést, az egészségügyet és a felsőoktatást. Először pontosan meghatározzák, milyen tudás hiányzik, majd ehhez találják meg a megfelelő partnert és képzési formát.
Zala vármegye aprófalvas településszerkezete miatt az ellátások elérhetősége önmagában is szervezési kihívás. Ehhez társul a szociális ágazat szakemberhiánya és az idősellátás egyre összetettebb kompetenciaigénye.
A képzési portfóliót szükséglet- és igényfelmérés előzte meg. Nem abból indultak ki, milyen tanfolyam érhető el, hanem abból, hogy az intézmények napi működésében milyen tudás hiányzik.
A szakképzettségi arány növelését szolgáló képzés után a speciális kompetenciák fejlesztése került előtérbe.
Az első, 600 órás képzés 17 résztvevője sikeres vizsgát tett, majd újabb, 25 fős csoport indult.
A programban 17 munkatárs vett részt, közel 700 óra kórházi szakmai gyakorlattal.
A hallgatók valós intézményi környezetben szereznek tapasztalatot, az intézmény pedig felsőoktatási tudáshoz kapcsolódik.
A szociális intézmény azonosítja az igényt, a szakképzés biztosítja a képzési keretet, az egészségügy pedig a speciális tudást és gyakorlati környezetet.
A gyógytornász jelenléte egy fontos gondozási szemléletet erősít: az idős ember helyett nem mindent kell elvégezni. A cél annak támogatása, hogy saját képességeit a lehető legtovább használhassa.
A Levendula, Búzavirág és Nefelejcs Idősek Otthonában mozgásgyakorlatok, memóriafejlesztő feladatok, pingpong és kutyás foglalkozás segítik az aktivitás fenntartását.
A szociális intézmény nem passzív megrendelő. Részt vesz a probléma meghatározásában, partnereket keres, saját gyakorlati tudását bevonja a képzésbe, helyszínt biztosít, majd figyeli, hogyan hasznosul az új kompetencia.
A zalai szakemberek osztrák kollégákkal közös találkozókon, tanulmányutakon és szakmai műhelyeken vettek részt. A határon átnyúló érték nem egy megoldás egyszerű másolásában rejlik, hanem abban, hogy a két ország szakemberei összehasonlítják saját kihívásaikat, és azonosítják az adaptálható elemeket.
A tartalomhoz az SZGYF által rendelkezésre bocsátott képzési programok és szakmai dokumentumok, valamint a „Segítség otthon” gyakorlati kézikönyv kapcsolódik.
A mindennapi gondozási helyzetekhez kapcsolódó szakmai és képzési program.
Megnyitom a dokumentumot →A képzési programhoz kapcsolódó szakmai dokumentum.
Megnyitom a dokumentumot →Gyakorlati kézikönyv idős hozzátartozóikat otthon gondozó családtagok számára.
Megnyitom a kézikönyvet →Azonosítsa a valódi kompetenciahiányt, és építsen köré működő partnerséget.
Megismerem a módszert →Olyan tudást keressen, amely a mindennapi ellátási helyzetekben is használható.
Megnézem a képzési anyagokat →Otthon gondoz idős hozzátartozót? A jó segítséghez nem kell mindent egyedül megoldania.
Letöltöm a kézikönyvet →